Az Enzo alapú FXX-et váltja fel az 599 GTB Fiorano versenyautókra emlékeztető változata, amelyet a Genfi Autószalonon mutatott be a Ferrari.

Az 599XX-et ugyanolyan száguldó fejlesztőeszköznek szánja a Ferrari, amilyen az FXX volt, azaz kizárólag zárt pályán való használatra alkalmas. A tesztjármű motorja a sorozatgyártású 599-esén alapul, de új főtengelyt kapott, így elérhető vele a 9000-es percenkénti fordulatszán, és a teljesítménye is 700 lóerőre növekedett. A motorhoz a Ferrari szekvenciális váltójának új változata kapcsolódik, amellyel csupán 60 ezredmásodpercbe telik egy-egy kapcsolás. Ezenkívül karbonszálas alkatrészekkel csökkentették a tömegét, kihagytak belőle minden felesleges kényelmi berendezést, és alul hatékony légterelő elemekkel - hátul a versenyautókon alkalmazottakhoz hasonló diffúzorral - növelték az autóra ható leszorítóerőt.

A Ferrari szerint így a fioranói tesztpályán az autóval 1'17"-es idő érhető el, azaz alig egy másodperccel lassabb, mint a könnyebb, középmotoros FXX. A Ferrari az 599XX-szel is hasonló tesztprogramot indít, mint az elődjével, azaz legyártanak néhány tucat példányt, amelyeket azután olyan vásárlóknak próbálnak eladni, akiknek idejük és pénzük is van, hogy részt vegyenek a Ferrari tesztprogramjában.

Az ötlet hasonló az állatkerti örökbefogadáshoz: tulajdonosaik csak a Ferrari által kijelölt tesztnapokon vezethetik az autókat - az 599XX-ekkel várhatóan 2010-ben és 2011-ben szerveznek ilyeneket -, egyébként a Ferrari tárolja és szervizeli az összes járművet. Így a vásárló csak az élményt viszi haza, a Ferrari viszont a pénzen kívül rengeteg adathoz jut, amelyeket későbbi fejlesztéseinél felhasználhat. Az egyoldalúnak tűnő kapcsolat ellenére a szokatlan tulajdonosi modell az FXX esetében működött, és valószínűleg az 599XX-szel is fog.

Forrás: www.totalcar.hu